Szerelgetés
2010.05.11. 16:49
Történt egyszer még régebben, egészen visszanyúlván időben a tavalyi nyári találkozóhoz, hogy életemben először, KeMa segítségével, stroboszkóppal állítottunk gyújtást a kocsimon. És hát láttuk, hogy a jel ugrál, mint a picsa, meg hát csúnya is volt a moci hangja, és mondták a tapasztalt kollégák, hogy vezláncot kéne cserélni a kocsimon. Mondtam, jó. Erőt vettem magamon, és elhatároztam, hogy tavasszal megcsinálom.
Szintén történt valamikor, hogy néhányan megfejtették, hogy nem ártana hengerfejtömítést is cserélnem. Mondom, sebaj, összekötöm a vezlánccserével. Viszont akkor már jó lenne, ha furulyagumit is cserélnénk. Meg jó lenne a szelepfedéltömítést is cserélni, ha már úgyis leszedjük. Ha már tömítés, akkor legyen a karbi tömítése is cserélve.
Viszont akkor már nem nagy meló olajat is cserélni. De akkor persze olajszűrőpucolás. Viszont, ha úgyis leszedjük a hátfalat, akkor már a lököst is érdemes lenne cserélni.
És ha már dolgozunk, akkor cseréljünk benzinvezetéket is, csak hogy nehogy unatkozzunk.
Nos kb. így történt, hogy 22.345 Ft értékben vásároltam alkatrészeket a motorba. Május 2-ra megbeszéltük KeMával, hogy kimegyek hozzá és segít nekem. El is jött a másodika, ki is mentem hozzá.
Gyorsan leszedtük a hátfalat, és konstatálván, hogy egy régi utolérésből adódóan horpadt, KeMa odaadott egy másikat nekem. Míg a motor hűlt, erre feldobtam az új lököst. Aztán leszedtem, mert a tolatólámpát, amit a régiről át akartam rakni, elfelejtettem rátenni. Aztán megint visszatettem.
A vezlánccserével kezdtünk. Ékszíjat leszedtük, szíjtárcsát leszedtük, jött rögtön a kurvaanyja is. Valaki, egy előző szerelés alkalmával az olajszűrő csavarját hidegvágóval szedte le. És aztán vissza is tette, így a krovafej nem ment rá. Úgyhogy élesre köszörült csavarhúzóval és kalapáccsal addig dolgoztuk a szerencsétlent, amíg le nem tdtuk szedni a helyéről. Természetesen e helyett is kaptam egy másikat KeMától. Hát, a lánc rendesen lógott, volt vagy egy centis játéka... És a fedélbe is rendesen belemart, időszerű volt a csere...
Ezután az olajat akartuk leereszteni. Na, ez sem volt egy olyan könnyű kis feladat, mint amilyennek az ember azt gondolja. Az a jólelkű, gondos, lelkiismeretes szerelő (hogy a devla szórjon áldást rája!) aki legutóbb cserélte benne az olajat, úgy betépte az olajleeresztő-csavart, hogy alig bírtuk kilazítani. Végül a krova plusz 1,5 m-es zártszelvény kombóval jött csak le, de aztán szépen kijött és vele együtt a régi rossz olaj is eltávozott a kiskocsiból. Újabb lépés a jóság felé... :)
Ekkor álltunk neki, hogy leszedjük a hengerfejet. Ezzel nem volt semmi komoly szívás, ám tartogatott egy kis meglepit, amikor leszedtük: egy cuki kis gátrepedést. Nos nem volt őszinte a mosolyom, mikor megláttam, bár a Polskinál ez nem egy olyan végzetes probléma, és a koksz- és olajsárnyomok alapján jópoár tízezer km-t megtett már így a kocsi különösebb probléma nélkül. Azért előbb-utóbb kap majd másik hengerfejet.
A furulyagumik nem hogy rosszak voltak már rajta, hanem szinte nem is voltak. Ezekből is felkerültek az újak, ahogy a hf-tömítésből is, természetesen.
Ezután szépen összeraktuk a motort az új tömítésekkel.
És ekkor már nagyon örültünk, hogy a munka nagyjával már megvagyunk. Eddigre az olajszűrő pucolással megvoltam, szép tiszta lett. És rengeteg fost szedtem ki belőle. Igazából a motor szerelésével mára kész lettünk, mivel, mint kiderült számomra, a benzinvezetékek cseréjéhez érdemes készülni beöntőcsővel, mert ilyenkor szeret törni, repedni. Nekem meg ilyenem nem volt, úgyhogy ez majd next time. Úgyhogy nincs más hátra, mint előre alapon, feltettük az új hátfalat az új lökössel.
Végezetül az első lökösnek estünk neki. Nem volt könnyű leszedni, de a rohadt anyját, nehogy már egy kurva lökhárító kifogjon rajtunk! Addig szenvedtem vele, míg lejött, de közben voltak pillanatok, amikor flex-szel akartam nekiesni. De végül csak megoldottuk. Aztán elgondolkodtunk, melyik megoldás lenne a legjobb a három közül:
Végül az utolsó mellett döntöttünk.
Ezúton is köszönöm KeMának a hathatós segítséget, Julinak az ásványvizet, KeMa szüleinek a finom ebédet és az igen ritka Japán Költözőpálmának, hogy tanúja lehettem az évente mindössze kétszer esedékes aktív helyváltoztatásának!
Szerző: Pety@
2 komment
Címkék: polski p126 szidi szidike szidónia lökös lökhárító vezérműlánc hengerfej hengerfejtömítés furulyagumi olajszűrő olajleeresztő csavar olajcsere
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
